Közösségépítő hétvégén az I. osztály

Önfeledt jókedv, vidámság, kacagás, családias légkör és hangulat jellemezte a szeptember utolsó hétvégéjén megrendezésre került Családi hétvégét, amelyen 54 felnőtt és 40 gyerek vett részt Erdődhegyen a Helga Winter házban. Az alábbiakban Ádámkó Réka I. osztályos szülő beszámolóját olvashatják.

A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum minden induló első osztály gyerek - illetve szülői közössége immár szervezett rendszerességel tölt el együtt  egy hétvégét itt.

Dolóczki Márta tanító néni mindenre oda figyelő szerető gondoskodásával, Frigy Szabolcs iskolai tanácsadó ötletes, kreatív csapatépítő játékaival, Ferenczi Éva néni hatalmas rendteremtő erejével és Korponai Judit mosolygó kedvességével igen sikeresen telt el a két nap. Kicsit  mindenki izgult előtte, hogy milyen is lesz, hogyan fognak a többi szülők viselkedni velem, gyermekemmel, milyenek lesznek a programok stb. Ez természetes, hiszen az ismerkedő, úgymond csapatépítő programok arról, szólnak, hogy egy új közösség tagjai megismerjék egymást, kicsit közelebb kerüljenek egymáshoz.

A jópofa, ötletes ismerkedő játékokon át, a komoly kis csoportos beszélgetésekig nagyon hasznosan telt el az idő. Apukák anyukák beleadtak apait, anyait, akár széken is mászkáltak, vagy egymásra fekve a földön piramist építettek, melyet Márta fáraónő birtokába is vett. A családi címerkészítésben minden család apraja - nagyja kibontakoztathatta teremtésvágyát, ügyességét. A vidámságban, önfeledt jókedvben eltelt szép napos szeptemberi szombati nap legszebb és legmeghittebb momentuma az esti szentmise volt, amelyet Miklós Claudiu SJ spiri atya celebrált. A valódi jezsuita lelkesedés, spiritualitás teljesen átjárta mindannyiunk lelkét. A közösen felajánlott áldozat fényében, a lejátszott rövid kis történet (Shel Silverstein: Az adakozó fa története) szeretetre és önzetlenségre buzdító, nevelő erejével éreztük, hogy ez egy különleges együttlét... Édesapák és édesanyák együtt imádkoztak kis elsős gyermekeikért, családjaikért.

A  vasárnap Fanea József szabadéves kispap Szent Donát kápolna bemutatójával folytatódott, majd egy rövid kiértékelővel, amelyben minden család elmondhatta érzéseit, véleményét a hétvégével kapcsolatosan, valamint félelmeit is és terveit is a jövőre nézve... Sok felajánlás, támogatás, segítség is elhangzott az iskola, az osztály számára, s egyöntetűen megfogalmazódott a sok közös jövőbeli program igénye is. Jó volt együtt lenni, kicsit kiszakadni az iskola és a minden napi hajsza körforgásából, feltöltődni és ismerkedni. Köszönjük a szervezőknek, mindenkinek, aki egy kicsit is hozzá tett ahhoz, hogy ilyen jól sikerüljön, teljen ez a hétvége. Köszönjük, kedves Márta nénink!

,, Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.''